Annecy 2014

Június 21-Július 5 között rendezték a Multi Class Világbajnokságot, ami állt Open Class Női (árbócnélküli sárkány), Class-2 (Swiftek), Class 5 (Atosok) és Class-1 Sport Class (árbócos sárkány) kategóriákban. Ez utóbbi osztály először került megrendezésre. Az árbócos sárkányrepülő nagyjából a régi hagyományos kinézetet jelenti, ma is gyártanak ilyeneket, jellemzői: olcsóbb ár, kisebb súly, rövidebbre csukhatóság a legnagyobb teljesítményű árbóc nélküli gépekhez képest. Itthonról ketten tudtunk indulni ezen a versenyen, ebben a kategóriában. Létszámunkat meghatározta hogy az ukrán Aeros cég hajlandó volt készíteni nekünk két új gépet erre a versenyre. Az országban fellelhető árbócos gépek legkevesebb 20-évesek és ezért esélytelenek lennének egy ilyen versenyen, főleg az azóta történt fejlesztések miatt.

 

Már itthon elkezdtük a felkészülést, Google Earth-ön a terep és az elő VB-n repült távok elemezgetésével. A terep nem csak azért volt szokatlan egy magyar pilótának mert nagy hegyek között van hanem mert a gerincek nem az Alpokban kissé megszokott Ny-K-i irányban húzódnak hanem ÉÉk-DDny-i, tehát nem a Déli oldalakon megy a repülés hanem az Ény-in és ez megváltoztatja a termikek kiváltó helyeit, tehát nem ott vannak ahol elsőre gondolnánk. Persze a helyiek tudják. Ezeknek ellenére viszonylag elég jól sikerült kitanulgatni a terep repülhetőségét.

Az első nap a feladat egy beszűkülő völgybe vezetett sajnos ahol erős rotoros szél volt és három pilótát vitt el a mentő a leszálló mezőről.

A második nap volt a legjobb idő, ilyenkor kevesebbet számít a helyismeret.

Szinte végig hárman mentünk az elején Balival és Márióval. A vége előtt elöl siklottam de megálltam kőrözni picit és utolért Mario. Az utolsó fordulópont egy hegyen volt ezért jól jött a magasság a célba éréshez.

Ezen a napon a végső sorrend 1. Alonzi 2. Kovács 3. Újhelyi lett.

A 3. nap úgy kezdődött mint az előző, de a vége előtt elfogyott egy időre a termik, keresésnek indultam de le kellett szállnom, Bali lejtőzni kezdett, ez bejött és 3. lett.

Egyre kisebb távokat írtak ki sajnos nekünk, pedig a többi osztálynak nem, A 4. napon már csak 50 km-t. Ennek a feladatnak az érdekessége a végsiklás volt, ami egy hegy mögötti leáramlásban történt ezért egy hajszálon múlott a célba érés sokaknak, de a végén mindenki beért aki elindult végsiklani. Sokan, mint például én is, csak a cél előtti mezőre értünk el de a gps-cilinderben azért benne voltunk a célban.

Az 5. napon kicsit speciális stabil leárnyékolósós idő volt. A feladat első felét szinte teljesen lejtőszélből csináltuk meg. Utána a mezőny átváltott 100% biztonsági repülésre amit én felülbíráltam mert a cirrus felhőzet egyre vastagabb rétegei közeledtek, tehát menni kellett amíg lehetett.

Amikor leszálltam még repültek a többiek, de csak kb.4 km-re tudott megközelíteni Mario, így ezt a napot sikerült megnyernem.

A 6. napon még stabilabb lett a levegő és csak egy hegyen sikerült termikelni utána próbálunk lejtőzgetni ameddig lehetett és aztán szinte az egész mezőny egy környéken szállt le. E nap 3.-ok lettünk Balival holtversenyben.

 

Végeredmény: Újhelyi Balázs 3. hely, Kovács Endre 5. hely, Magyar csapat 3. hely

 

A csaphelyezéshez annyit lehet hozzátenni hogy a versenykiírásban az állt hogy

az első kettő pilóta pontjai számítanak bele a rangsorba, de végül a legjobb három lett a pontszerző. Így sikerült a 3. helyen végeznünk Oroszországot és az USA-t megelőzve, akiknek meg volt a teljes létszámuk!

 

Jövőre nagyon szeretnénk elmenni a Mexikói Open Class Világbajnokságra, de ez nagyban függ a támogatási összegektől.

 

Kovács Endre

Sárkányrepülő válogatott, szövetségi kapitány