Öt évvel ezelőtt vállaltam el a Szabad Repülők Szövetsége vezetését, mert az akkori közgyűlésen Dr.Petrányi Győző szervezetünk valaha volt legjobb elnöke lemondott, és lemondásakor az elnöki posztra jelölt. Akkor tele volt a helyiség, mert néhányan arra szervezkedtek, hogy átvegyék az irányítást ebben a szervezetben. Jelöltjükkel szemben akkor a nagy többség rám szavazott. 
Az eltelt 5 év alatt sajnos nem sikerült megvalósítanom azt, amiért elfogadtam a felérést, hogy a hazai siklórepülő társadalom egy egységesen vezetett szakmai alapokon álló szervezet irányítása alatt éljen. Már belátom, naiv voltam, a mai korban egységességet képzelni badarság. Bár a német, a francia, az olasz minta mást mond, a hazai társadalmi környezet nem kedvez az egységnek. Mostani megválasztásom után reálisan nem ígérhetem, hogy a hatékony német mintát fogjuk követni. A széthúzás mindennél erősebb.
Akkori megválasztásom után egy hónapot kaptam arra, hogy a hatóságtól visszaszerezzük független engedélyeinket. Három hónappal később a szövetség közgyűlése is belátta, hogy ez lehetetlen, így az MRSz meglévő engedélyeihez kötöttük a saját működésünket. Csak nagyon nehéz volt egy 7 fős elnökségben 3 beépített ügynökkel szemben dolgozni.
Egy évre rá elnökségünk megtisztult az aknamunkát végzőktől, és az új csapattal négy évre újra kezdtük a munkát. Ez a 4 év sikertörténetnek is mondható, ha azt vesszük, hogy létszámunk a kezdeti esés után visszaállt. De alapvetően nem ez a siker, hanem az, hogy szakmai munkánkat folyamatosan fejlesztettük, a fókuszban nem a hatalom kiszolgálása, hanem a képzés, és a biztonság szolgálata tudott maradni.
Sokan mégis kudarcnak ítélték meg az elmúlt éveket. Ők az MRSz ellenséges hozzáállását, és a hatóság egyes képviselőinek a szakmától idegen befolyását látják, ami ellen nem találtuk meg az orvosságot. Bár az MRSz hivatalos szakága vagyunk, mégsem lép fel az érdekünkben, miközben mi hitet teszünk mellettük, értük. Bár baleseti mutatóink igazolják, hogy jó úton haladunk, a feketézőkkel szemben kevésbé lép fel a hatóság, mint a hozzánk tartozókkal szemben. 
A jogszabályok hazai értelmezése Európától idegen, ezért nehéz ma a szakmával érvelni szakmainak mondott fórumokon. Az ernyők valós műszaki felügyelete helyett olyan vizsgálatok kapnak létjogosultságot, ahol nem a szükséges és elégséges eljárás a cél, hanem a szükségtelen és elégtelen.
Az oktatás elüzletiesedett, és bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, mégis simulékonysággal ki lehet csikarni sumák engedélyeket. Csak a mi több mint 30 éves tapasztalatunkon alapuló, jól működő és az európaihoz illesztett rendszerünket nem képes a hatóság elfogadni, mert van példa rá, hogy a hozzá nem értők csapata bevállalja azt, amit majd maga sem teljesít.
Az elkövetkező 4 évre ezért nem tudok sikereket ígérgetni.
Hitem szerint továbbra is egy nonprofit szervezet elnöki funkcióját vállalom, haszoncélú tandem-engedélyt, vagy a pénzért oktatás legalitását most sem célzom meg, ahogyan eddig sem tettem. A vállalásom mögötti célok: a szakmaiság tovább vitele, a sport minél nagyobb támogatása, a biztonság valódi fejlesztése és a starthelyek működtetése, nem tulajdonosaik hasznának növelése.
Ha amiatt csökken majd a szövetség létszáma, mert többen a pénzkeresetet helyezik előtérbe a társadalmi működéssel szemben, akkor azért valóban én leszek a felelős. De aki velünk együtt folytatja, azokkal a fenti célok megvalósítására fogok törekedni. Ennél többet nem ígérhetek.
És még egyszer köszönöm a bizalmat!