Extrém sport? – Válasz a kérésre

2010.04.02.

Kedves Virág!

A nekem küldött levélből arra következtetek, hogy a siklóernyőzést, vagy a sárkányrepülést extrém sportnak tekinti. Bármit is hall másoktól, és bárhogyan is fogalmaz a jogszabály ez a két fajta repülő tevékenység – ha azt szabályosan és felkészülten űzik – egyáltalában nem tekinthető extrémnek. Megítélésem szerint először a terminológiáját kellene ennek a rosszízű szónak a helyére tenni: mit is jelent a szó „extrém”, és mit jelent a kifejezés „Extrém sport”. Semmiképp sem értek azzal egyet, hogy ami nem igazán hétköznapi sportág, az extrém lenne. Hiszen akkor hazánkban a sísport is az lenne. Vagy például a baseball. Nem igazán hétköznapiak.
Ha a meghatározás az az egészségügy-miniszteri rendelet, amely a szakmák véleménye megkérdezése nélkül, mindenféle felmérést mellőzve hasraütés-szerűen határozta meg az extrém sportok körét, akkor javaslom, hogy egy iskolai tanulmány alapját ne szolgálja, mert a tanulmánynak inkább kellene a tudomány talajáról táplálkoznia, mint alkalmatlan politikusok hozzá nem értő ötletbörzéjéből.
A társadalom ismeret fontos része lenne megteremteni a lehetőségét, hogy a valódi értékek és ismeretek elhatárolódjanak a manipulatív és tudománytalan megközelítésektől. Ha a dolgozatában ebben segíthetek, számíthat rám.
De mint sárkányrepülőre és siklóernyősre az extrém sportos kérdőív – 34 év sárkányrepülő és 14 év siklóernyős tapasztalattal a hátam mögött kijelenthetem – rám nem vonatkozik.
S mivel a kérése olyan félreértést tartalmaz, amely repülőtársadalmunkat évek óta sújtja, engedelmével kérését válaszommal együtt szakágunk honlapján közzéteszem.

Tisztelettel:

Kerekes László
siklórepülő szakértő
siklóernyős és sárkányos oktató
a Szabad Repülők Szövetségének elnöke.