Tájékoztatom a Magyar Repülőszövetség siklóernyős és sárkányrepülő társadalmát, hogy a hatóság felszólítására az MRSz megszüntette sárkányrepülő főpilóta helyettesi és sárkányos és siklóernyős főmérnök helyettesi megbízásomat. Az eljárásról az MRSz főtitkára tájékoztatott, a személyem a hatóság egyes beosztottai számára nem fogadható el. Az indok, hogy jogerős ítélet van velem szemben nem felel meg a valóságnak, mert az érvek között az szerepelt, hogy oktatási tevékenység, illetve a sportorvosi miatt megbüntettek és ezt a másodfok is helybenhagyta. Azt már elhallgatták, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmemre érdemi választ a mai napig nem kaptam, tehát az ügy még lezáratlan. Igaz ugyan, hogy korábbi ombudsmannak írt panaszomra is a bepanaszolttól kért az országgyűlési biztos útbaigazítást, így nem tudom mire számítsak, azonban azt megjegyezném, hogy az oktatási tevékenységem miatt nem lehetett velem szemben eljárást folytatni, mert az elméleti előadásokon kívül gyakorlati oktatási tevékenységet a vizsgált időszakban nem folytattam. Úgy emlékszem éppen a hatóság képviselője tájékoztatott, hogy annak tartok előadást, akinek akarok, ahhoz nem kell engedély. Sportorvosi miatt sem volt velem szemben eljárás, hanem azért, mert éltem a törvényben megfogalmazott jogaimmal. Ma már kétségtelenül más a véleményem, mint a hatóság képviselőié, de megjegyzem, hogy 2008. február 19-én a hatóság által írt jegyzőkönyvben az áll: “A Hatóság képviselői elismerik, hogy jelenleg nincs hatályos, speciális szabályozás a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőire”. Talán az a bűnöm, hogy erre még emlékszem, sőt bizonyítani is tudom.

Sárkányrepülő főpilóta helyettesként az elmúlt 22 évben mindig szakmai tudásom legjavával szolgáltam a repülést. Ezen a területen írtam diplomamunkámat és készültem kandidátusi értekezésre, amit anyagiak miatt nem tudtam befejezni. Témavezetőm javaslata ellenére ugyan nem írtam belőle doktorit, de hét évig ezt tanítottam a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és számtalan publikációm és könyvem született a témában.
1980 óta vagyok sárkányrepülő oktató, nem hiszem, hogy van még hasonló szakmai tapasztalatú ember a hazai sárkányrepülésben. Mindent megcsináltam
sárkánnyal, amit lehetett, néha azt is amit nem. Voltam válogatott versenyző, versenyszervező, EB rendező, szövetségi kapitány. Részt vettem
sárkányrepülő fejlesztésben és készítettem hatósági típustervet. Azonban a szakmai érvek helyett ma a demagógia és a gőg hazug prófétái döntenek.

Búcsúzóul köszönöm Matuz Istvánnak, az MRSz főpilótájának a több mint két évtizedes együttműködést, jobb főnököm semelyik munkahelyemen nem volt. Tudom, hogy Neki köszönhetem Paul Tissandier diplomámat és még számtalan szakmai elismerést.
Szakmai tevékenységem során különösen büszke vagyok arra, hogy a szokásjoggal ellentétben bevezethettem az oktatóink képzésébe az oktatásmódszertant és a bizottsági vizsgáztatást. Tudom, hogy ennek most vége lesz, már látom, hogy a hatóság felhatalmazásával felkészületlen és alkalmatlan emberek is oktathatnak, talán az is bűnöm, hogy ezt nem tudom tolerálni. Remélem, hogy ennek a törvénytelen és alkotmánytipró hatósági munkának egyszer vége szakad és világos gondolkodású vezetőkkel ismét szakmai alapokon lehet majd egyeztetni. Ahogyan megtehettem ezt dr.Németh Mártonnal, Antal Zoltánnal, Báthori Lászlóval, Mónus Ferenccel, Moys Péterrel, Fejéregyházi Lászlóval, mint a hatóság vezetőivel. Nekik is köszönöm a 22 éves együttműködést.

Sajnos nem tudom ki az aki a hatóságnál ilyen arcpirító döntést hozhat, vélem, hogy nem is ismer és nem tud rólam semmit. Meggyőződésem, hogy aki mások véleménye alapján ítél azt nem a szakma, hanem az előítéletek vezetik. És ez a repülésben a biztonság kárára megy. Szakemberként pedig ezért nem tudom elfogadni a hatóság egyes személyeinek ezt a döntését.

Tisztelettel:
Kerekes László