Az MRSZ gazdasági vezetője állásfoglalást kért az APEH-től, azzal kapcsolatban, hogy kötelesek vagyunk-e vagy sem adót fizetni:
„A magánszemélyek sport egyesületi tagok,az egyesületek a szövetség tagjai.A légijárművek a magántulajdonosok nevén vannak. A fentiekben felsoroltak alapján kérjük az Önök állásfoglalását,hogy a 2009.évi LXXVIII.tv.IV.fejezetének 26.§.b) pontjában MENTES AZ ADÓ ALÓL:
„a Légi Üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tualjdonában,vagy üzemeltetésében lévő légijármű” felsoroltak vonatkoznak-e a Sportszövetség,vagy Egyesület tagjainak magántulajdonú légijárműire.”
Itt az APEH válasza:
Tisztelt Ügyfelünk!
Igazgatóságunkhoz e-mailben érkezett levelével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom.
1. A vagyonadóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (vagyonadó törvény) 23. §-a értelmében adóköteles a hatósági
nyilvántartásban szereplő légijármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetoségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légijárműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.
A vagyonadó törvény 26. §-a szerint mentes az adó alól:
a) a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében
lévő légijármű;
b) légi üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő légijármű.
A levélben található információk szerint az Önök szövetsége sportszövetségként magánszemélyek tulajdonában lévő légijárművek üzembentartásával is foglalkozik. Ennek alapján a vagyonadó törvény 26. §-ának mindkét pontját meg kell vizsgálni annak megállapításához, hogy az a), illetve a b) pontban említett mentességek valamelyike vonatkozhat-e Önökre.
Ennek hátterét a légiközlekedésről szóló 1995. XCVII. törvény (a továbbiakban: légiközlekedési törvény) jelenti.
2. A légiközlekedésről szóló törvény
A légiközlekedési törvény 19. § (1) bekezdése alapján üzembentartási engedély szükséges
a) a (2) bekezdésben említett kivétellel a polgári légijármű,
b) a repülőtér,
c) a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezés üzemben tartásához.
Nem kell üzembentartási engedély a természetes személy tulajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légijármű üzembentartásához (19. § (2) bekezdés).
Leveléből nem állapítható meg, hogy szükséges-e rendelkezniük üzembentartási engedéllyel, vagy sem (önmagában az, hogy magánszemélyek tulajdonában lévő légijárművek üzembentartását végzik, még nem feltétlenül jelenti, hogy a járművek kizárólag magáncélt szolgálnak), ezért mindkét esetet kifejtjük.
a) Üzemben tartási engedély alapján történő üzemeltetés
A polgári légijármű üzemben tartásának szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 20/2002. (III. 30.) KöViM rendelet (a továbbiakban kormányrendelet) 2. § 8. pontja tartalmazza az üzembentartás fogalmát. Ennek minősül azon tevékenységek összessége, amelyek során az üzembentartó a légijármű alkalmazási céljának megfelelő felhasználását szervezi és irányítja, a légijármű légialkalmasságának és üzemképességének fenntartásáról gondoskodik, továbbá a repülések végrehajtását a vonatkozó előírásokkal összhangban szervezi, irányítja és felügyeli.
Az üzemeltetés (kormányrendelet 2. § 9. pont) a légijármű légi alkalmas és üzemképes állapotban tartása érdekében végzett tevékenység, a légijármű légiközlekedésre történő előkészítése és használata.
A polgári légijármű üzemben tartásához szükséges hatósági engedélyt (üzembentartási engedély) a hatóság kérelemre adja ki (kormányrendelet 3. § (1) bek.), annak a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak (a továbbiakban: üzembentartó), aki az e rendeletben, továbbá légi személyszállítás, légi árufuvarozás, egészségügyi mentőrepülés (a továbbiakban együtt: légiszállítás) céljából üzembentartott légijárművek esetén a melléklet feltételeinek is megfelel.
Az üzembentartó köteles a légijárművet a gyártó által meghatározott és a hatóság által jóváhagyott üzemeltetési és karbantartási rendszer szerint üzemeltetni (kormányrendelet 9. § c) pont).
A fentiek alapján az üzembentartás és az üzemeltetés egymástól eltérő fogalmak; az előbbi magában foglalja ez utóbbit is, ám fordítva ez nem igaz: nem minden üzemeltetés egyben üzembentartás is.
Az üzembentartó tehát üzemeltetési és egyéb tevékenységeket végez; az üzemeltetéshez igénybe veheti szerelő közreműködését is. Attól függően, hogy az üzemeltetést teljes egészében, vagy részlegesen bízza szerelőre, a kormányrendelet 10-11.§-ai további eltérő kötelezettségeket írnak elő az üzembentartónak.
Mindez tehát azt jelenti, hogy amennyiben Önök a tevékenységüket kizárólag üzembentartási engedély alapján végzik (végezhetik), akkor Önök a vagyonadó törvény 26. § b) pontja alapján, mint légi üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezet mentesülnek a vagyonadó alól az Önök által üzemeltetett (és egyben üzembentartott) légijárművek vonatkozásában.
b) Üzemben tartási engedély nélküli üzemeltetés
A légiközlekedési törvény 19. § (2) bekezdése alapján nem kell üzembentartási engedély a természetes személy tulajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légijármű üzembentartásához. Amennyiben az Önök esetében erről van szó, a vagyonadó törvény 26. § a) pontja alapján akkor mentesülhetnek a vagyonadó fizetési kötelezettség alól, ha szövetségük a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, vagy az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület, és így üzemeltet légijárművet.
Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Tájékoztatási Főosztály